2019. júl 06.

Kordonon innen, kordonon túl

írta: lifegarden
Kordonon innen, kordonon túl

7858f062-83c2-49a7-b84a-ec3778730690.jpeg

Nagyon kevés félelem születik velünk. Az élőlények közül csak a kígyóktól félnénk eredendően, ha már nem cáfolta volna meg ezt is a tudomány. Ha jól emlékszem, két dolog marad az eredeti félelmek listáján: az éles hang és a sötétség. Az evolúció szemüvegén át e két utóbbi kis empátiával érthető, elfogadható.

Minden más iszonyt, viszolygást, félelmet tőlünk meg a haverjaiktól, rossz esetben a társadalomtól tanulják a gyerekeink. Mondok egy példát. Mikor a kis keresztfiam elsős lett, nem volt egy szokványos kisfiú. Nagyon fiús külseje, erős alkata, magassága, és lányos érdeklődése zavart okozott az iskolai környezetében. Anno a képregényhősök és a Jégkorszak helyett a Jégvarázs volt a kedvenc meséje. Különösen Elza dalát szerette, mikor létrehozza a jégpalotát, és megfelelni vágyó, azonban erre képtelen, folyamatosan szorongó hercegnőből belevaló, vagány és magabiztos nővé változik pillanatok alatt. Egy csomó Barbie babája volt autók helyett, és születése percétől imádta a színes karkötőimet. Mindenkinek feltűnt, hogy a szeptemberrel kezdődő körömrágás nem egyszerű iskoladrukk. Talán sokkal több köze lehetett mindehhez annak a szomorú és minősíthetetlen ténynek, hogy az osztálytársai buzizták őt. Ennél már csak az volt szomorúbb, hogy a gyereket nem védték meg az iskolában. Egy buzizó, cigányozó, mocskolódó hatévesnek jó esetben fogalma sincs miről beszél, de valaki a környezetében, akire felnéz, az feltételezhetően magabiztosan vagy alamuszi módon gyűlölködik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a pedagógus vagy a kirekesztő viselkedést számon kérő szülő előtt a “jóravaló” mintául szolgáló szülő szörnyülködik, kezét széttárva nem érti, honnan tanulta a gyerek ezt az egészet, mert otthon mi ugye nem gyűlölködünk, nem káromkodunk, aztán otthon egy nevetős pacsival újra leszúrja, barackot nyom a fejére, és büszkén összemosolyog vele, miközben azt mondja, nem szabad ilyet csinálni.

De valami változik a világban, meg ha tyúklépésnyit is, de javul. 

Örömmel olvasom, hogy idén az ellentüntetők vannak kordon mögött, nem a felvonulók. 

Szólj hozzá